Új kedvencek – II. rész: Földes Kata

„Gyuresz személyében egy olyan erőt érzek, ami mindenkit ösztönöz.”

Új kedvencek sorozatunkban a sportbarátok megismerhetik a városunkba érkezett új igazolásokat, sorra vesszük az összes csapatot a kézilabdától a kosárlabdán át a röplabdáig. A második részben Földes Katával a Veszprém Barabás KC jobb szélsőjével beszélgettünk.

- Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a kézilabdával?

- Anyukám és a tesóm is kézilabdázott Körmenden, így engem is már kiskoromban befogtak és levittek edzésre. Látták, hogy balkezes vagyok, és gondolták, hogy ez később még érték lehet. Arra emlékszem, hogy 9-10 évesen már meccset játszottam, és mivel nem voltunk sokan, ezért 11-12 évesen már a felnőtt csapatban is játszottam az NB II-ben, természetesen a korosztályos csapat mellett.

- Nagyon korán eligazoltál Győrbe. Nem volt nehéz a váltás?

- A serdülőbajnokságban együtt játszottunk a győriekkel, ott láttak a győri edzők játszani, és hívtak a csapathoz. Jó iskolába járhattam, és az ETO-hoz szívesen mentem, így egy percig sem gondolkodtam. 14 éves voltam, tudtam, hogy elszakadok a családtól, de nem bánom, hogy eljöttem, nagyon jól éreztem magam Győrben.

- Hogy alakult a pályafutásod Győrben?

- Először a serdülő csapatban játszottam, majd két hónap után felvittek az ifibe Róth Kálmánhoz, utána Vura József lett az edzőm, majd Konkoly Csaba. Az ifiben és a felnőttben is játszottam, nagy élmény volt egy pályán játszani Görbicz Anitával, sőt, még gólpasszt is adott nekem.

- Győr után Hódmezővásárhely következett. Hogy érezted magad?

- Hasznos három évet töltöttem ott, de az eredmények sajnos nem jöttek. Az utolsó évben simán a legjobb négy közé kellett volna kerülnünk a keretünk alapján, de mégsem sikerült. A távolság is nagyon megviselt, így mindent összevetve el akartam onnan jönni.

- Miért Veszprémet választottad?

- Mindenképpen szerettem volna jó csapatba igazolni. Az egyik álmom vált valóra azzal, hogy Veszprémbe kerültem, és a tesómmal együtt játszhatok. A szüleinknek is biztosan jó érzés ez, remélem, hogy nem fogunk sokat veszekedni, ahogy testvérek között „szokás”.

- Mennyire ismered a csapatot?

- Szinte mindenkit ismertem már korábban. Több játékossal játszottam együtt Győrben, Hódmezővásárhelyről is hárman jöttünk Betkával és Gerivel (Alzbeta Pollakova és Gertsmár Renáta – a szerk.), a többiekről pedig tesómtól folyamatosan hallottam, amikor szóba került a csapat.

- Mit gondolsz, mire lesz képes a csapat a bajnokságban?

- Nagyon kiegyensúlyozott a mezőny, egyedül a Győr lóg ki, a hazai pálya az, ami sokszor eldöntheti a meccset. Szerintem ez a csapat nem a kiesés ellen fog harcolni. Gyuresz (Gyurka János – a szerk.) személyében egy olyan erőt látok, ami mindenkit ösztönöz.
 

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook