Szilvásvárad Maraton: Albert Katalin dobógón végzett!

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Specialized Szilvásvárad Maratont. Albert Katalin a középtáv master kategóriában a dobogó harmadik fokára állhatott fel.

 Hornung András:

„A rajt után rövid felvezető szakaszt követően iszonyatos tolakodás uralkodott el a mezőny elején, mindenki előre akart menni, így Én is majdnem összeakadtam valakivel. Albert Kati beszólított versenyző volt, így próbáltam hozzá felzárkózni, majd egy kicsit noszogatva meg-megtoltam, hogy ne szakadjon le az élbolyról. Nekem sikerült az első 3-4 km-ben rajtuk maradnom, majd leszakadtam róluk, de Dósa Esztivel egy kis csapatot alkotva hoztuk létre a második bolyt. Az emelkedő nagyon hosszú volt, 8-9 km hosszan kacskaringózott fel a hegyekbe. A aszfaltról letérve egy siratófalnak mentünk neki, aminek a tetején az első frissítőpont várt bennünket, de volt mindenem, azt hiszem, csak egy banánt tuszkoltam be a képembe a biztonság kedvéért.

A verseny előtt lecseréltem a kistányéromat, és végre valahára már nem kapkodta fel a láncomat a keményebb emelkedőkön még a sár ellenér sem. Nem szenvedtem görcsöktől sem. Annyira megörültem, hogy a verseny utolsó 8-10 kilométere csak lejtőből áll, hogy kb. 10 km után azt éreztem, hogy "Gyerekek, mindjárt beérünk a célba!", és nagyjából ez határozta meg a verseny alatti hangulatomat is. Nagyon jó hangulatban tekertem végig, bár néha-néha az erőm elhagyott, de a folyamatos izotóniás ital fogyasztással, és a sűrűbben (45 percenként) adagolt zselédózissal sikerült vissza-visszanyernem formámat.

Azért volt sár, nem kell megijedni, de a dagonyázás ellenére a CTM ismét átrágta magát minden bokáig érő retken. Az időjárás megfelelő volt a sarazásra, így az nem emésztette fel az embert annyira. A lejtőkön meglepően jól tudtam lefelé haladni, és egyre jobban közeledtem a célhoz. Az Ördögoldalt nagy nehézségek árán, de sikeresen megmásztam, de egy sziklás akadály miatt kicsit tolnom kellett. A második frissítő pont félúton volt 32 km-nél, ahol Kenyeres Zsolti várt bennünket fényképezőjével és kérdőre vont, hogy "Hol a fenében jártál már idáig?". Gyors ivás, kaja, lánc olajozás és zúzás tovább egy 4 km hosszú lejtőn. Egy szakaszon az ösvény tele volt kidőlt fákkal és csomó ideig csak tolni tudtuk a vasat, mert fölösleges lett volna rá felülni, ráadásul annyira csúszott, hogy ki sem lehetett tekerni.

A korábban említett 8 km-es befutó előtti lejtő majdnem több energiát vett ki belőlem, mint maga az egész verseny. A sebesség 35-55 km/h közé volt tehető, közben baromi nagy sziklákon és sodrós kanyarokon vezetett az út. Kerültem pár hajmeresztő helyzetbe, amit csak a rám vigyázó őrangyalok jóvoltából úsztam meg. Az egyik ilyen egy nagy sziklának az átugratása volt, amikor is a hátulját jobban megemeltem, mint az elejét, és a sziklát követő gödörbe csőrrel ugrottam bele. Ott éreztem, hogy vissza kell fognom magam, mert a versenyt követő napokban a technikusi vizsgáimra oda kell érnem egyben. A tét már csak annyi volt, hogy beérjek a célba.


Fotók: KeZso

Az utolsó 5 percben az eső elkezdett szakadni, aminek tényleg megörültem. A célterület szélén pár vasúti sínen kellett átkelni. Az elsőn áthaladva a kanyarban kiállva a nyeregből betámasztottam és a belső combizmomat a görcs úgy összerántotta, mint annak a rendje. A cél már csak pár száz méterre volt, úgy véltem ennyi szenvedés belefér ebbe a versenybe, ha már görcsmentes voltam szinte végig.

A rajtsíp elhangzásától számítva 3:28 után értem át a célvonalon, ami a felnőtt férfiak közötti 13. helyezéshez volt elegendő, és abszolút 39. lettem. A tavalyi versenyhez képest, kategóriában 2, abszolútban 5 helyet rontottam, de az időeredményen viszont 20 perccel javult. Úgy érzem az idei szezonban ez volt az első verseny, amit az elejétől a végéig, minden kilométerét élveztem. De nincs is élvezetesebb dolog a verseny utáni bicaj takarításnál.”

Bollók Norbert:

“Idei Szilvásváradot sem úsztuk meg sár nélkül az előző napi zivatarnak köszönhetően. Épp ezért és egy verseny előtti napon észrevett, váratlan technikai probléma végett, amit egy komplett hajtáscsere követett, az "ember és technika egészben hazahozása" taktikát alkalmaztuk. Végig együtt mentünk Kálóczi Balázs csapattársammal a versenyen, egymást bíztatva segítve. Neki a maraton eleje, nekem a második fele megy jobban, így jól össze tudtunk dolgozni. Többször olyan ragadós sár volt, hogy rövid időre meg kellett állni fogaskeréksort takarítani, a megfelelő működés érdekében. A verseny eredménye egy 54. helyezés a kategória 142 indulójából, valamint 143. hely abszolútban 343 ból.” 

Eredmények

Rövidtáv Master 1 férfi:
7. ONDRISEK Péter
Középtáv Felnőtt férfi:
13. HORNUNG András
34. KÁLÓCZI Balázs

Középtáv Master 1 nő:
3. ALBERT Katalin
Középtáv Master 1 férfi:
54. BOLLÓK Norbert
Hosszútáv felnőtt férfi:
5. BLAZSÓ Márton

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook