„Az alapozás nem azt jelenti, hogy széthajtjuk a sportolókat”

Egyéni és csapatsportok képviselői egyaránt érdeklődéssel hallgatták Dr. Petrekanits Máté informatív, számokkal alátámasztott és mindemellett humorral tűzdelt előadását.

A Kiválasztás, felkészítés, beválás a teljesítményélettani vizsgálatok tükrében című előadás a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC), a Pannon Egyetem Testnevelés és Sport Intézete és a Tálentum Centrum Alapítvány közös programsorozata keretében valósult meg a veszprémi Pannon Egyetemen.

Dr. Petrekanits Máté 1982 óta foglalkozik sportantrometriai vizsgálatokkal, melynek segítségével genetikai alapon megmondható, hogy egy gyermek milyen sportágra lesz alkalmas.

A belgák nagy tömegben megvizsgálták az általános iskolás gyerekeket, melynek következtében folyamatosan felfelé ível a sporteredményességük.

A teljesítmény-élettani vizsgálatok során mért adatok egy része a testtömegének, magasságának, míg mások a test alkatának testösszetételének is függvénye. Az izom- és zsírszövet így meghatározó tényező a terhelhetőségnél. Oxigénfelvételnél döntően az izomszövet jön számításba.

A terhelés utáni vérnyomás, pulzusszám és nyugalmi pulzusszám átlagok vizsgálata a túlsúly és az életkor függvényében megmutatja a sportolók terhelhetőségét. Az emberi törzs adataiból számolt metrikus index meghatározza, hogy milyen alkatú (piknikus, atlétikus, nyúlánk, nagyon nyúlánk) lesz a sportoló.

Sportáganként eltér a szív terhelése. A labdarúgásban a legnagyobb a megterhelés, mivel a 2x45 percig futnak a játékosok, sokszor heti többször, ezért is a labdarúgásban a leggyakoribb a hirtelen szívhalál. Dr. Petrekanits Máté szerint nem létezik olyan, hogy hirtelen szívhalál, csak még kevés a tudásunk ebben a témában.

A szívizomzat energiaigényének fedezéséhez alapvetően a vérben szállított glukózt (vércukrot) használja fel. Szemben azonban a vázizmokkal, azt igen kis mértékben képes csak raktározni, azaz kicsi a glikolitikus kapacitása. Ennek logikus folyománya, hogy működéséhez folyamatos vérellátásra van szüksége. Ennek hiánya (ischaemia) esetén egyrészt nem képes szokásos munkavégzését folytatni, másrészt – ami ennél is nagyobb baj – a szövetekben jellegzetes degradációs folyamat, szövetelhalás indul be, mely egy ponton túl már visszafordíthatatlan. Az ennek talaján kifejlődő szívizom elhalás heveny formáját nevezzük akut myocardialis infarctusnak. A glikolitikus kapacitás jóval magasabb volta a legfontosabb oka annak, hogy vázizom infarctus lényegében nem létezik.

A felmerülő kérdések és hozzászólások kapcsán elhangzott, hogy egyes edzők az edzésmennyiséggel kompenzálják a szakmai hiányosságokat. Úgy gondolják, hogy akkor jó edzők, ha túlhajtják a sportolókat. Nagy problémák vannak az alapozásokkal és az edzőtáborokkal is.

- Az alapozás nem azt jelenti, hogy széthajtjuk a sportolókat – véli a szakember, majd hozzátette, hogy sokszor szezon közbeni edzőtáborban is alapoznak ahelyett, hogy a technikára és a taktikára helyeznék a hangsúlyt.

A sportolók terhelése hazánkban még mindig szinte tabutéma, pedig a legnagyobb hiba, hogy túledzik a gyerekeket és kiégetik őket 18 éves korukra. A nagy teljesítmény nem a nagy mennyiségű, hanem az optimális terhelés esetén érhető el.

A programsorozat következő állomását 2015. május 6-án (szerdán) 16:30-kor tartják,
Dr. Lénárt Ágota a Gyakorlati sportpszichológia, alkalmazható módszerek (nemcsak a sportban) című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook