Ősszel is folytatódhat a Puszta-show

Megtehetné, még sem láblógatással telik a holt idény Puszta Dávid számára, aki a nyári kosárlabdatornák mellett azért dolgozik, hogy a – szerinte feljutásra is esélyes – klubjában ősszel még erősebb legyen.

Nem akármilyen fegyvertény a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém részéről, hogy a hozzájuk fél éve került sportolót maradásra bírták. Persze az elöljáróknak nem is kellett győzködni az alapszakasz hajrájában szenzációsan teljesített – majd’ 23 pontos átlaggal előrukkolt, a mezőnyből több mint ötven százalékos hatékonysággal célzott – fiatalembert, aki a pompás mutatóihoz temérdek gólpasszt és lepattanót tett. – Én is éreztem, hogy a tél végén egészen jó fellépéseim voltak és a publikumnak tetszett, hogy a pályán szívből tettem a dolgaimat – mondta a 25 éves kosárlabdázó (187 centi, 72 kiló). Sajnos nem csak örömteli pillanatokban volt részem, még most is fáj, hogy nem jutottunk be a Nyugati-csoport első négy helyezettje közé – magyarán a felsőházi rájátszásba –, s összesítésben csak tízedikek lettünk. Noha az utolsó banánhéjon elcsúsztunk, tavasszal megmutattuk a tartalékainkat. Egyébiránt mindnyájan tisztában voltunk azzal, hogy az első négyben kellett volna zárnunk.

Az NB I/B-s bajnokság befejezése után A-csoportos egyesületek keretalakításakor is szóba került Puszta neve, akinek azon túl, hogy jólestek az érdeklődések, nem gondolkodott el azon, hogy az új kiírásban már a legjobbak között szerepeljen. – Nem kacsintgattam sem erre, sem arra, én is csak hallomásból tudom, hogy másutt is láttak volna. Alighanem meglepetést okozok, de engem nem vonz az érdekes „halmazállapotú” NB I, ahol megesik, hogy egyszerre nyolc-tíz légiós van a küzdőtéren. Ilyen számadatok mentén nem látom annak értelmét, hogy az eminensek között vitézkedjek. Nekem főként morális szempontból nem tetszenek az ottani események. Nem bántam meg, hogy Kámán Tamás közbenjárásával ide jöttem, mi több, hamar beilleszkedtem a közegbe. Tényleg remek helyre érkeztem, szimpatikus a közeg, a társaság és a klubmodell is. Mindig azon voltam, hogy intelligens környezetben dolgozhassak, ez adott a királynék városában. Az itteni vezetők igyekeznek megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. Amennyiben ez sikerül – még ha nem is váltjuk meg a világot –, kicsit mások leszünk az ellenfeleinknél.

Mint a Soproni MAFC-nak idén harminc pontot szórt főhősünk elárulta: ő a rájátszás utolsó találkozója után nekiállt felkészülni a következő szezonra. Klubtársával, Sipos Ádámmal megnyerték a IX. Gyulafirátóti Streetball Bajnokságot, a Habzsi Dözsire keresztelt párosuk a döntőben a Bokorugró Gumikacsákat győzte le. Puszta aztán a Decathlon B33 Tour állomásain is fellépett, a Göcsej SK színeiben több értékes skalpot is begyűjtöttek. A kiváltképp az egyes-kettes poszton használható kiválóság mostanság a konditermi foglalkozásokat is előnyben részesíti. – A célom, hogy ősszel még erősebb és atlétikusabb legyek, ehhez most próbálok megfelelő alapokra szert tenni. Egyéni képzésekkel pedig javítom a technikámat, sok dobást gyakorlok, hogy az augusztus közepén kezdődő alapozást jó formában várhassam. Engem mindig és mindenütt az vezérel, hogy van feljebb is út: nem elégszem meg az adott sikerekkel. Gyakran mozgok, de közben pihenek is, a Balaton-parti kiruccanások mellett hamarosan felkeresem a szegedi és esztergomi szeretteimet is.

– Simon László és Körtélyesi Gergely leigazolásával roppant erősek leszünk, megkockáztatom, hogy az A-csoportos köröknek sincs olyan ütőképes magyar magja, mint a mienknek, Simivel, Körtével, Kámival és Vertivel (Vertetics Ádám – a szerk.). Jelenleg öten vagyunk négy posztra. A kitűnő keret ugyanakkor nagy terhet ró Mérész Csaba vezetőedzőre, atekintetben, hogy a gépezetben mindenki helyét megtalálja, vagyis a fogaskerekek olajozottan kapaszkodjanak egymásba. Neki is fel van adva a lecke, hiszen sok múlik azon, hogy miként leszünk „összedolgozva”. Meggyőződésem, hogy jövőre sokkal előrébb végzünk, nem tartom kizártnak, hogy a másodosztályban bajnoki döntőt vívjunk. Emellett fontos, hogy a szurkolóinkat kiszolgáljuk: egy-két zsákolás, aztán balra nézek, jobbra passzolok játékelemmel rendre elő kell rukkolnunk. Nem csak az eredmény számít, hanem a minőség, a közönségvonzó produkció is. A sport, a kosárlabda és így a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém is valahol a szórakoztatóipar része – tette hozzá a mifelénk egy alacsonyabb ligás német gárdától érkezett klasszis.

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook