A vártnál simább „egy-null”

Előnybe került a két győzelemig tartó rájátszás nyitó körének első felvonásán a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém, a továbbjutásra esélyesebb kosárlabdázóink megérdemelten nyertek, s megőrizték évadbeli hazai veretlenségüket.

Miután a mieink vezetőedzője, Mérész Csaba múlt héten, az alapszakasz utolsó fordulójában – a Tehetséges Fiatalok-Budapest otthonában – két technikai faultot kapott és így a kiállítás sorsára jutott, az MKOSZ illetékes grémiuma egy mérkőzésre eltiltotta. Ennek okán az a helyzet állt elő, hogy a legendás múlttal rendelkező Petőfi Lajos, a veszprémi utánpótlásműhely szakmai főnöke „ugrott be” trénerként, hogy – a még húzódással bajlódó, ezért a felsőházi playoff rajtját kihagyó Kámán Tamással közösen – levezényelje a találkozót. A megbízott és a nézőtéren helyet foglalt „elmeszelt” mester aztán azt láthatta, hogy a tanítványok jó ritmusban indították a párharcot (5-0), s noha az ellenfél rögtön kiegyenlített, már akkor érezhető volt a felek közötti tudásbeli különbség. Egyre-másra hullottak a kosarak, a második percben 10-7-et, míg a negyedikben 18-9-et mutatott az eredményjelző-tábla. Ha ezt vesszük alapul, akkor rövid ideig volt szoros az állás, a nyugati-bajnok hamar döntésre vitte a dolgot. A Petőfi-Kámán páros bátran küldhette csatába a cseréit, lévén, a differencia nem akart csökkenni. A magabiztos kezdés megadta az ütközet alaphangját (28-13), a helyi kedvencek az első negyedben alig rontottak: a mezőnyből nyolcvan százalékos pontossággal tüzeltek. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a vendégek nem a legjobb összeállításukban érkeztek mifelénk, nem számíthattak két centerükre: az egyik Kovács Róbert volt, aki az alapszakaszban harmincpontos teljesítményindex-átlaggal bírt.

Az együttesek a folytatásban sem voltak egy súlycsoportban, még úgy sem, hogy Novák Patrikék hatékonysága valamelyest redukálódott, s eladott labdák is „színesítették” az összképet (37-18). A tekintélyes előny birtokában zsugorodott a koncentráció, ennek hiánya először a védekezésben ütötte fel a fejét. Igaz, ezután sem beszélhettünk kiegyensúlyozott párharcról, Takács András elől és hátul is remekelt: ott folytatta, ahol hétvégén abbahagyta, de társainak is akadtak felvillanásai, vagyis mindenki beletett valamit a közösbe (41-23). Az alacsony szerkezetű fővárosiak futottak az eredmény után, akadtak periódusok, mikor – majdhogynem mindegy-mindegy alapon – jól dobták a triplákat és több támadólepattanót szedtek. Az egyetemisták nem törték magukat, visszavettek a tempóból (47-32), de csak rövid ideig voltak hullámvölgyben, mert a nagyszünet előtt erődemonstrációt tartottak és húsz pont fölé tornázták az előnyüket (56-35).

Fordulást követően sem szakadtak bele az igyekezetbe az összességében sokkal több lepattanót gyűjtött – ráadásul nyolc blokkot is kiosztott – bakonyiak, ám akkorra már olyan eltérés mutatkozott a csapatok között, hogy nem kellett vért izzadniuk, a „beígért” parketta felszedéstől is megkímélték őket (65-39). A kilátogatók is nagyobb csatára számítottak, immár szó sem volt arról, hogy a viaskodást apróságok döntik el. Mondhatjuk úgy is: csalódást keltett a mezőnyből alig harminc százalékos pontossággal „szórt” keleti-negyedik produkciója – jóllehet már a kezdő sípszó előtt hangsúlyozták: leginkább a tisztes helytállás reményében érkeztek a megyeszékhelyünkre, s mindenekelőtt megnehezíteni akarják Körtélyesi Gergelyék dolgát. A mind langyosabb derbin ugyan szimpatikusan és lelkesen iparkodtak, labdákat is szereztek, ám a néha lezserkedő mieink így is a saját előadásukkal foglalkozhattak, a csapatjátékuk révén érvényesítették az akaratukat (77-45).

Hazai részről a záró felvonásban már szinte csak a cserék voltak a küzdőtéren, nem elsősorban emiatt, de ebben a ciklusban a védekezés nem volt mindig az elvárt (84-55). A gárdák közötti osztálykülönbség természetesen így is megmaradt, a figyelem és a fegyelem terén ugyanakkor akadtak problémák. Persze ilyenkor az vesse a hazaiakra az első követ, aki ekkora előny birtokában megroppan a szorgalomban. Ezzel együtt a sportolók az egypontos-vonalon megemberelték magukat, az „odavágó” során mindkét oldalon egy büntető maradt ki (huszonkét, illetve tizennyolc kísérletből). Végül a szurkolók nem kis örömére Kováts Viktorék a bűvös százpontos határt is átlépték.

Petőfi Lajos: Több, mint tíz éve annak, hogy dirigáltam a helyi felnőtt-csapatot, így most némi nosztalgia is dolgozik bennem. Köszönöm és egyúttal gratulálok a srácoknak, hogy a beugrásom győzelmet hozott a konyhára. A vetélytársat a játék minden elemében felülmúltuk, az utolsó másfél negyedben már csak a cserék voltak pályán. Rászolgáltunk a sikerre, hiszen végig kontrolláltuk az eseményeket. Szerintem a klub kettő-nullával abszolválja ezt a párharcot, nehezen tudom elképzelni, hogy az óbudaiak a zajló kiírásban visszatérnek a Vetési gimnáziumba.

HOYA-Pannon Egyetem Veszprém - Óbudai Kaszások 102-69 (30-16, 26-19, 21-10, 25-24)

Veszprém, 300 néző. Vezette: Sölytöri, Reisz, Maár.

Veszprém: Vertetics 16/6, Simon 10, Novák 12, Körtélyesi 16/3, Takács A. 15/3. Csere: Sipos 13, Kálló 4, Oltárczy 4, Kováts 3/3, Kovács 7, Herbel 2.
Megbízott edző: Petőfi Lajos.

Kaszások: Krasznai 7/3, Tóth 8/3, Takács D. 7/3, Sebők, Mondzinger 16. Csere: Petrucsik 10/6, Lakosa 11/3, Van der Meer 6, Reiter 4, Horváth.
Vezetőedző: Nagy Bálint.

Hoya-Pannon Egyetem Veszprém - Óbudai Kaszások

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook