Megszilárdították a dobogós helyüket

Visszavágott a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém a nyitó fordulóban elszenvedett kiadós, törökbálinti fiaskóért – a sikerért alaposan megdolgozott, sok energiát mozgósított kosárlabdázóink az NB I/B Nyugati-csoportban zsinórban a tízedik diadalukat aratták.


Képgaléria a cikk végén

Pontatlanságok és kimaradt helyzetek vezették fel az alapszakasz második félidejének nyitányát; az első találatra másfél percet kellett várni, aztán a csapatok lassan felvették az üzemi hőfokot (6-3). A hazaiak védekezésére nem lehetett panasz, az agilitásuknak köszönhetően kicsit megléptek, de a szintén felsőházi rájátszásra aspiráló vendégek tanújelét adták, hogy nincsenek éppenséggel rossz formában (8-8). A folytatásban is keményen tartották magukat: a helyi hívek már három-négy pontos előnynek is örültek, lévén, roppant nehéz volt megtalálni a törökbálintiak játékának ellenszerét (14-11). A felek fej-fej mellett haladtak, a bakonyiaknál mindenki próbált valamit beletenni a közösbe – Jilling László például egy hajszálpontos triplát –, az ellenfél ezzel szemben az ex-veszprémi Szabó Tibor magassági fölényére alapozott (18-15).

A hórihorgas center zsákolásával indult a második negyed, vagyis ott folytatta, ahol abbahagyta: a palánkok alatt sokáig tarthatatlannak bizonyult. Mérész-edző idővel szerepet adott a cseréknek is, viszont a tanítványai nem, vagy helyesebben nehezen tudtak érvényesülni, az MTK-nak akkortájt mindenre volt válasza (22-19). Novák Patrikék hiába loptak hihetetlen ügyességgel labdákat, a másik oldalon Jakab Péterék is sok kapacitással és szenvedéllyel pattogtattak (24-24). A veszprémiek nem voltak az igaziak, néha hibák akadályozták a gördülékeny támadásvezetéseket – a rivális vissza is vette a vezetést –, érezték hát, hogy ennél több kell a sikerhez. A szigorú védekezésnek tudható be, hogy a játék nem volt folyamatos: a sípmesterek egyre-másra ítélték a büntetőket (…a lefújásig összesen félszázat, tizenkilenc–harmincegyes megosztásban), szerencsére azokat Körtélyesi Gergelyék valamivel biztosabb kézzel értékesítették (31-27). A pályán minden pontért ádáz küzdelem zajlott, a kombinatívabb mieink ugyan jobban céloztak a mezőnyből, de mert az MTK hatékonyabban szedte a lepattanókat, nem alakulhatott ki jelentősebb különbség (37-33). Ráadásul a nagyszünet előtt Horváth Kristóf elkezdett átlag felett "szórakoztatni".



A fordulást követő pillanatokban Nebojsa Pavlovicék „állva hagyták” a vetélytársat, ami a szoros derbin azt takarta, hogy – még keményebb hátsó munkával – hatpontos differenciát harcoltak ki (43-37). A szurkolók ugyanakkor nem örülhettek sokáig a privilégiumnak, ugyanis a találkozón tizenöt támadólepattanót gyűjtött vendégek – a pontszerzést illetően – folyton kapták a második esélyeket, amikkel egy ideig éltek is (45-43). Elsősorban Helmeczi András villanásainak volt tulajdonítható, hogy kisvártatva kialakult a mérkőzés addigi legnagyobb eltérése (53-45). A mind felszabadultabb hazaiak a kiismerhetetlenül cselező – és gyönyörű „gólokat” jegyző – sportoló vezérletével hirtelen felőrölték az ellent, ráleltek a megfelelő ritmusra, a precízebb teljesítménytől és a korábbinál is mozgékonyabb védekezéstől megremegett a hibázásra késztetett „emtékások” keze (58-45).

Ebben a periódusban szebbnél-szebb kosarakat szereztek, miközben a levegőt is sajnálták a „megsorozott”, labdákat eladott törökbálintiaktól. A koncentráltabb Hegedűs Attiláék a záró felvonásban is nagy elánnal küzdöttek (65-51), úgy tűnt, hogy az extra produkciót nyújtó Horváth és társai csupán az eredmény után futnak, csakhogy a szívósságuk láttán nem szabadott őket lebecsülni (65-56). Harcoltak becsülettel, de a „gürizésük” valahol – a mindenhova árnyékként követett – Simon Lászlóékat is doppingolta, akik állandósították a tíz pont körüli különbséget (69-58). Három perccel a vége előtt alighanem Pavlovic hárompontosa rekesztette be a mindössze hat triplát hozott csatát (74-60). Bár utána Horváth kétszer is betalált kintről, bárhogy is iparkodtak, a lepattanó-csatában alulmaradt (…huszonhét–harminchét) hazaiak ennél jobban nem engedték őket kibontakozni (74-68).

Mérész Csaba: Egy nagyon jó, de ugyanakkor rendkívül nehéz rangadón vagyunk túl – megdolgoztunk a győzelemért. Az elején nem voltunk kellően figyelmesek, elől és hátul is akadtak hibáink. A végeredmény szempontjából a harmadik negyed volt a döntő. Köszönjük a közönségünk biztatását, örülünk, hogy fontos diadallal szolgáltuk ki őket.

HOYA-Pannon Egyetem Veszprém - MTK Törökbálint 77-69 (20-17, 19-20, 22-14, 16-18)

Veszprém, 300 néző. Vezette: Tóth, Magyari, dr. Esztergályos.

Veszprém: Simon 6, Kálló 5/3, Helmeczi 12, Pavlovic 13/3, Körtélyesi 14. Csere: Novák 6, Kámán 4, Hegedűs 7, Jilling 10/3. Vezetőedző: Mérész Csaba.

MTK: Horváth 26/6, Jakab 9/3, Mohay 4, Boinitzer 3, Szántó. Csere: Szabó 18, Bihari 9, Dobos, Bagi, Bognár, Nagy. Vezetőedző: Szarvas Gábor.

Hoya-Pannon Egyetem Veszprém - MTK Törökbálint

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook