Lepattantak Pavlovicékról

Miután a fővárosban is komolyan vette a dolgát, megvalósította elképzeléseit a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém – a kosárlabda NB I/B Nyugati-csoportjának éllovasa a palánkok alatt erődemonstrációt tartott és zsinórban tizenharmadik győzelmét aratta.

A vendégek szempontjából elpuskázott lehetőségekkel – ugyanakkor begyűjtött lepattanó-labdákkal – indult a csata, ezért a két triplát is „helyre küldött” hazaiak előbb kaptak lábra (8-4). Ebben az időszakban nem volt az igazi a diadal reményében pályára lépett bakonyiak védekezése, ráadásul közelről és távolról is többször rontottak (10-7). Mérész-mester érezte: ennek fele sem tréfa, magához rendelte az övéit, s elmagyarázta nekik, hogy a folytatásban szabatosabb produkciót remél tőlük. A mérkőzést jó hangulatban, ám nem elbizakodottan várt mieink nagy bajban lettek volna a lepattanóik nélkül, hiszen az ellenfél talán a legszebb évadbeli arcát mutatta: a hetedik percig nem vétettek el dobást (14-9). A faultokkal szorgosan iparkodó Kálló Nándorék küzdöttek becsülettel, de úgy csak az eredmény után futhattak, hogy a pestiek büntetőt, duplát és triplát sem tévesztettek – magyarán makulátlan mérleggel tüzeltek (…a veszprémieknek addig huszonöt százalékos volt a hatékonyságuk; 19-11). A TF-ből Búzás Bence volt, aki az első kísérletet „elbaltázta” (21-14), majd Körtélyesi Gergely gondolta úgy, hogy hátára veszi a csapatát. Az erőcsatár pontjaival – és a társak demoralizáló blokkjaival – előbb hamar felzárkóztak (21-19), aztán a vezetést is átvették, igaz, a fordulatban az is közrejátszott, hogy az addig magabiztos, elvétve cserélő hazaiak elvesztették a fonalat. A második negyed elején Jilling László hárompontosa azt jelentette, hogy a keményen védekezett nyugati-első egyértelműen kimászott a gödörből (22-26). Az általában agresszív kosárlabdát forszírozó TF-et teljesen kizökkentették a ritmusból, mivel a spílereik keze megremegett, rossz passzokkal és dobásokkal jelentkeztek (22-31). Miközben a derbit kisebb szabálytalanságokkal tördelő Simon Lászlóék mentek egy egy–tizenhetes rohamot, az állva hagyott és elbizonytalanított vetélytárs dobóformája ötven százalékra csökkent. A találkozó óriásit változott. A helyiek nyolc percnyi gólcsendjét Kerkai Ákos törte meg, majd az idegeskedésük rövid időre a HOYA-mezesekre is átragadt: a felek ezen percekben egymás hibáiból éltek, aztán a másik oldal kicsit ráerősített (28-34). A nagyszünet előtt Körtélyesi és Nebojsa Pavlovic – elől és hátul is – gondoskodott arról, hogy a csapatok közötti tudáskülönbség kiütközzön, a bátrabb, többet próbálkozott, a támadólepattanók révén újabb esélyeket kapott veszprémiek megint elhúzzanak (28-41).

A második félidőt Jilling harmadik hármasa vezette fel, amire az ellen kihagyott büntetőkkel válaszolt (…a lefújásig a húsz egypontos dobásukból tíz lett jó, nálunk ez az arány tizenhat:tizenöt volt). Az eltérés később is tíz-tizenkét pont között mozgott, ha a vendégek nem pörögtek kellően magas fordulatszámon és sok átadásuk ment rossz helyre, a Mehmedovic-tanítványok kicsit közelebb jöttek (32-44). Ez azt mutatta, hogy a liga legjobb formában lévő együttese nem nyugodhatott meg, igaz, annyira aggódniuk sem kellett, lévén, a lepattanó-gyűjtésben osztálykülönbség mutatkozott a gárdák között (…ezen statisztikát az éllovas végül huszonkettő-ötvenegyre nyerte meg, úgy, hogy a bosnyák légiósa egymaga tizennégyig jutott). Mikor tizenöt pont lett a differencia (35-50), a tabella-negyedik jelezte: főként az otthonában tud veszélyes is lenni, a kinti dobásaikkal nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a „gólszegény” periódusban a hátrányuk jócskán csökkenjen (46-52). Ekkortájt fontos volt, hogy Kámán Tamásék okosan és taktikusan játszanak, a sorsdöntő pillanatokban higgadtan is oldották meg a feladatukat. Kilencpontos HOYA-vezetésről kezdődött a záró felvonás, amiben ismét szigorúan védekeztek – az amúgy sok labdát eladott – Hegedűs Attiláék (49-58). Ezzel együtt ritmust váltottak, s mert újra jó szériába kerültek, a fővárosiak időt kértek, mondván, itt az utolsó sanszuk a csodára (49-62). Ám hiába mozgósítottak sok energiát, elfogyott a szuflájuk, a jól összpontosított, harminckettes teljesítményindex-szel zárt Pavlovic és társai minden próbatételüket visszaverte (50-68). A vendégdominancia árnyékában sokat hibáztak, így hiába van jó keretük, a húszpontos előnyre is szert tett mieink jelezték: ki az úr a házban (53-75). Ilyenformán elmaradt az előzetesen várt: szoros és küzdelmes rangadó, ám emiatt aligha bánkódtak a listavezető hívei.

Mérész Csaba: Az elején kicsit „beragadtunk” az összecsapásba, aztán mindent tervszerűen végrehajtottunk: agresszív stílusra váltottunk, ami nem ízlett az ellenfélnek. Végül sikerült felőrölni őket. Elégedett vagyok, noha a támadójátékunk még csiszolható.

Tehetséges Fiatalok-Budapest - HOYA-Pannon Egyetem Veszprém 55-77 (22-23, 8-18, 17-15, 8-21)

Budapest, 100 néző. Vezette: Bognár, Válé, Józsa.

TF: Szobi 25/9, Tóth 10/6, Buzás 3, Kerkai 6/3, Franczva 4. Csere: Somogyfoki 3, Szabó 4/3. Vezetőedző: Mehmedovic Merim.

Veszprém: Helmeczi 3/3, Kálló 2, Kámán 8, Pavlovic 22/6, Körtélyesi 17/3. Csere: Májer 2, Simon 7, Jilling 11/9, Hegedűs 5/3. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook