Remek rajt: egy–nulla

Vezetéshez jutott a továbbjutás szempontjából előzetesen is esélyesebbnek vélt HOYA-Pannon Egyetem Veszprém a felsőházi rájátszás két győzelemig tartó negyeddöntőjének első mérkőzésén, kosárlabdázóink a vártnál könnyebben nyertek az alföldi riválisuk ellen.

Noha a keleti-negyedik aktívái a találkozó előtt azt nyilatkozták, hogy mifelénk nem feltartott kézzel lépnek pályára, a mieink a védekezés mondhatni magasiskolájával és látványos támadásokkal adták tudtukra, miszerint a Vetési gimnázium termében nem osztanának nekik lapot (6-0). A pompás felütés eredményeként a – hosszú utazástól talán elfáradt – vendégek helyzetbe is alig kerültek, ráadásul kapkodásaik közepette ziccereket hagytak ki, amit könyörtelenül kihasználtak a távolról is pontosan célzott és ragyogó megoldásokkal szolgált Körtélyesi Gergelyék (0-13).

Az eltérés láttán nem volt csoda, hogy Utasi-edző időt kért, majd a háromperces gólcsendjüket lezárt tanítványai feljebb tolták a védelmüket, ami nem ízlett úgy az addig más dimenzióban pattogtatott hazaiaknak (13-5). Kálló Nándorék a faulthatáron, vagy időnként azon túl védekeztek, mégis mind feljebb jöttek a felbátorodott, meglepetést szimatoló Csongrád-megyeiek (19-11). Mikor már csak négy pont volt a felek közötti differencia (19-15), a bakonyiak észbe kaptak – újra élvezték a játékot –, mondván, nem óhajtanak abba a folyóba lépni, mint amibe hétvégén, a győriek ellen (24-15). A folytatásban is érződött, hogy az alapszakasz-első nagyobb potenciállal rendelkezik, jóllehet a második negyed első perceiben nem született kosár. A csapatok közelről és kintről is rontottak, majd Helmeczi András fújt riadót – nőtt is az előny, de ha szigorúak akarunk lenni, a hazaiak produkciójából abban a periódusban hiányzott a találékonyság (30-17). Miután nem volt meg a kellő lendület, elszántsággal próbálták meg leszakítani magukról a – labdát türelmesen járató – ellenfelet (32-23).

Csakhogy fizikai és taktikai értelemben nem volt könnyű ellenállni a veszprémieknek, akiket Mérész-mester jó érzékkel forgatott: a kulcsemberek közül valaki mindig pihent a kispadon (36-25). A nagyszünet előtti időszakban volt legjobban kivehető, hogy az alapszakasz-diadal miatt nincs különösebb nyomás az egyetemistákon, akik inkább építkeznek az első kör sikeréből (44-30). Nagyot küzdve, szép lassan elhúztak – éltek a hazai környezet előnyével, s ha kedvük tartotta, extra dobásokkal szórakoztatták a nagyérdeműt (50-32).

Fordulást követően a végül negyvenkettes értékindexszel zárt – többek között tíz lepattanót gyűjtött és öt gólpasszt is kiosztott – Nebojsa Pavlovic kosarainak köszönhetően húsz pont fölé kúszott a különbség, az ellent mind több hiba akadályozta abban, hogy a királynék városában bravúrt érjenek el (55-32). Az egységes, illetve erőtől duzzadt HOYA-mezesek azt csináltak, amit elterveztek: a tíz–nullás rohamuk azt jelentette, hogy az összecsapás legfontosabb kérdése hovatovább eldőlt (60-32).

Megfelelő energiával dolgoztak, a mezőnyből kifejezetten jó hatásfokkal dobtak, a közönség is jól érezte magát a csarnokban (66-37). Ám a kombinatívabb hazaiaknak is tetszhetett a műsor, ugyanis az állva hagyott Vas Péterék csak néha tudták megnehezíteni a dolgukat (70-37). A derbit teljes kontroll alatt tartott Kámán Tamásék nem hagytak teret a másik műhelynek, így a lepattanó-csatában is osztálykülönbség mutatkozott a gárdák között (…a lefújásig: ötvenkilenc-huszonhét; a Pavlovic, Körtélyesi és Hegedűs Attila trió több lepattanót jegyzett, mint a Kosársuli SE). Az akadályok sikerrel vételében szerepet játszott, hogy a vendéglátók hátsó alakzata tökéletesen működött, a szétzilált ellenfélnek gyakran az átadásokkal is meggyűlt a baja – a mezőnybeli dobóformájuk pedig egyik negyedben sem érte el a negyven százalékot (77-43).

Eladott és abból adódóan szerzett labdákkal indult a záró felvonás, a figyelemhiány okán néhányszor vicces jelenetek játszódtak le a parketten, de ezen inkább mosolyogtak a nézők, akik a viszonylag nehezebb szituációkban is próbáltak – tapssal és bíztatással – segíteni a helyi kedvenceknek (81-55). A tíz gólpasszig jutott Simon háromperces gólcsend után szerzett kosarat a tempóból visszavett veszprémieknek, majd kipontozódott, ám a társait ez nem zavarta meg abban, hogy a lassan csordogáló hajrában közelítsenek az áhított száz ponthoz (92-55). A végén Hegedűs is elkapta a fonalat, a kerek ponthatárt ugyanakkor Pavlovic törte át. Az egyetemisták egy lépéssel közelebb kerültek a másodosztály négy legjobb egyletéhez – miközben biztosak lehetünk abban, hogy az április tizenötödikén (szombat, 18 óra) tartandó második, idegenbeli fellépés szorosabb lesz.

Mérész Csaba: Kevés időnk volt kipihenni az alapszakasz fáradalmait, mégis szépen mutatkoztunk be a playoff nyitó körében. Jó ritmusban és kellő agresszivitással kezdtük a csatát, a srácok szinte mindent betartottak a megbeszéltekből. Fegyelmezetten és kiegyensúlyozott teljesítménnyel érvényesítettük az akaratunkat. A folytatást illetően továbbra sem számolgatunk, s kizárólag magunkkal foglalkozunk.

HOYA-Pannon Egyetem Veszprém - Hódmezővásárhelyi Kosársuli SE 102-66 (26-17, 22-15, 33-19, 21-15)

Veszprém, 350 néző. Vezette: Gyuris, Goda, Bagi.

Veszprém: Simon 11, Kálló 9/3, Kámán 11, N. Pavlovic 28/3, Körtélyesi 20/12. Csere: Helmeczi 4, Hegedűs 10, Szűcs 3/3, Májer, Jilling 6. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Hódmezővásárhely: Szabó 22/3, Rostás I., Béres 3, Vas 16/12, Varga 4. Csere: Kelemen 7/3, V. Pavlovic 4, Molnár 7, Rostás G., Kis Molnár 3/3. Vezetőedző: Utasi Gábor.

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook