Szakdolgozat is született a rendezvényről
Szépen fokozatosan beépül az ötKARikás játékok az egyetemi rendezvénypalettába, ennek pedig egyik velejárója, hogy több hallgató szakmai szemmel is elkezdte vizsgálni a rendezvényt. Hargitai Dávid Máté úgy határozott, hogy szakdolgozatot ír az egyetemi olimpiáról, amivel remélhetőleg a rendezvény jövőképének pozitív irányú változásához is hozzájárul.
Dávid demonstrátorként (rendszerint a kiválóan teljesítő hallgatókat bevonják a tanszékek operatív munkájába) tevékenykedik a Pannon Egyetem Alkalmazott Gazdaságtan Tanszékén, szakdolgozatát Sasné Grósz Annamária kezei alatt írja „A sport közösségformáló ereje a szponzoráció árnyékában” címmel.
A témaválasztáskor Dávid a sporthoz való személyes kötődését is figyelembe vette, ami az alapvető affinitást biztosította a szakdolgozat megírásához.
- Eddigi életem során is fontos szerepet játszott a sport, megfogott a közösségformáló ereje. Korábban főleg csapatsportokban vettem részt, és itt, az egyetemen is megtaláltam ezeket a lehetőségeket. Az ötKARikás játékok egy olyan egyetemi sportrendezvény, mely felkarol egy eszmét, és az öt kar összefogását szorgalmazza – fejtette ki Dávid.
A rendezvényen két héten keresztül mintegy 20 sportágban mérhetik össze tudásukat a Pannon Egyetem hallgatói, oktatói és dolgozói.
A Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodás és Menedzsment szakos, végzős hallgatója megvizsgálta, hogy az ötKARikás játékokra jelentkező hallgatók milyen attitűdökkel rendelkeznek, milyenek a fogyasztási szokásaik, tehát milyen sportágakban vesznek részt, illetve terveznek részt venni. Természetesen a csapatsportok a legnépszerűbbek, a labdarúgást preferálják a legtöbben, az egyéni sportok között a póker, mint divatsport jelenik meg.
A kutatás első részében Dávid elméleti áttekintést végzett elsősorban a szponzoráció szemszögéből, hiszen e nélkül nem lenne életképes a rendezvény. Mélyinterjúkat készített az alapítókkal és a jelenlegi szervezőkkel, majd a hallgatók körében készített kérdőíves felmérést.
- Az egyetemi háttér elengedhetetlen feltétele a rendezvény sikeres lebonyolításának, hiszen a sportlétesítmények és a sporteszközök meghatározó részét térítésmentesen biztosítja a résztvevők számára, illetve a Testnevelés és Sport Intézet oktatói szakmai segítséget is nyújtanak a lebonyolításban. Az anyagi források előteremtése mellett a szervezők egyik legnehezebb feladata a humánerőforrás biztosítása, mivel a legtöbben társadalmi munkában tevékenykednek a rendezvény lebonyolításában – mondta Dávid.
A kutatás során sok érdekes és tanulságos eredményt kapott, köztük például azt, hogy a hallgatók 90 százaléka a Hallgatói Önkormányzatot jelölte meg elsődleges támogatónak, és magas értéket kapott az egyik legnépszerűbb energiaital-forgalmazó cég is. Az előbbi eredmény részben valós, viszont az utóbbi kevésbé, vélhetően azért kapott ilyen magas értéket a cég, mert több egyetemi rendezvény szponzorálásában is részt vesz.
Egy másik elgondolkodtató eredmény alapján a résztvevők 90 százaléka rendszeresen – többnyire hobbi szinten – sportol, és csupán 10 százalék az, aki csak a kötelező testnevelés miatt mozdul ki otthonról. A megkérdezettek 60 százaléka motiváltabb lenne, ha az éremdíjazás mellett értékes nyeremények is lennének.
Dávid egyik iránymutatása szerint a rendezvényt úgy lehetne jelentős mértékben előremozdítani, ha tudományos munka keretében kimutatható lenne, hogy a szponzorok számára érdemes a rendezvényt támogatni, a szponzori aktivitás növekedése pedig a résztvevői létszám növekedését eredményezné.
Bár a formális csatornákon nagyobb részben értesülnek a hallgatók a rendezvényről, viszont befolyásoló hatása mégis kisebb, mint az ismerősökkel folytatott kommunikációnak. A rendezvény közösségformáló ereje - mely összhangban van az eszmeiségével is - kidomborodni látszik.
