Új kedvencek – I. rész: Ábrahám Szilvia

Új kedvencek sorozatunkban a sportbarátok megismerhetik a városunkba érkezett új igazolásokat, sorra vesszük az összes csapatot a kézilabdától a kosárlabdán át a röplabdáig. Az első részben Ábrahám Szilviával beszélgettünk.

- Kezdjük a legelején: Tizenkét évesen az úszás helyett a kézilabdát választottad. Miért váltottál?

- Nagyon szerettem az úszást, nyolc évig versenyszerűen űztem. Napi kétszer-háromszor edzettünk, így jöttek az eredmények is. Az akkori osztályfőnököm, később nevelőedzőm, Radványi Tibor csábított le a Fradi kézilabdaedzésére, ami szintén nagyon megtetszett. Egy évig párhuzamosan csináltam mind a kettőt, de végül döntenem kellett, és a kézilabdát választottam. Mérlegeltem mindent, de talán a fő ok az volt, hogy az úszás elég monoton sportág, a kézilabda viszont csapatsport.

- Az eredményeid bizonyítják, hogy jól döntöttél. Nehezen élted meg a váltást?

- Kemény időszak volt, sokat ki is vett belőlem. Nagyon bántam, hogy abbahagytam az úszást, mert akkor az volt az életem. Szerencsére jó csapatba kerültem, és ez átsegített a nehézségeken. Utólag visszagondolva már nem bánom, hogy a kézilabda mellett döntöttem.

- Tizenhárom évesen már igazolt játékos voltál. Hogyan vezetett az utad Veszprémbe?

- A Fradiban serdülőben és ifiben játszottam, majd a Spartacusba igazoltam. Ott már a felnőttekkel edzettem, a nagyok meccsein kispados voltam, és mellette végig játszottam az ifiben. Megkeresett a Vasas egy jó ajánlattal, így Angyalföldre kerültem, ahol lehúztam öt évet. Ott volt edzőm többek között Mocsai Lajos is. A Vasas után két évig Vác következett, ahol két évet töltöttem, majd onnan kerültem Veszprémbe.

- Több ajánlatod is volt, miért Veszprémet választottad?

- Már majdnem megegyeztem a Váccal, amikor megkeresett a Veszprém. Németh András számított volna rám, de akkor már lehetett tudni, hogy a csapathoz érkezik Uhraková, aki egy rendkívül jó játékos. Ő nagy riválisom lett volna, és könnyen lehet, hogy csak kispados lettem volna. A Vác mindenképpen meg akart tartani, mert szó volt arról, hogy Uhrakovát megműtik, viszont én nem kockáztathattam, játszani szerettem volna. Úgy érzem, hogy 26 évesen a legjobb formában vagyok, és rendszeres játékkal még tudok pluszt kihozni magamból. Ha viszont nem kapnék elég lehetőséget, az elvágná a pályafutásomat. Két éve folyamatosan játszottam, csak akkor ültem kispadon, amikor kiállítottak két percre. Tisztában vagyok azzal, hogy Veszprémben sincsenek bebiztosítva a posztok, de itt több esélyem volt, hogy kezdő legyek. Veszprém mellett szólt az is, hogy itt nagyon szeretik az emberek a kézilabdát. Voltam lent néhány férfi mérkőzésen, és hihetetlen élmény volt, hogy itt mekkora tömeg megmozdul egy-egy meccsre. Szeretettel várt a vezetőség is, Gyurka János is, mindenki nagyon pozitívan állt hozzám, hajtott a bizonyítási vágy.

- Ha jól tudom, volt németországi ajánlatod is. Nem akartad kipróbálni magad külföldön?

- Több ajánlatom is volt, de a döntést közösen hoztuk meg a párommal. Mindent mérlegeltünk, tehát azt is, hogy ő Ausztriában focizik, így Budapesthez képest még közelebb kerültünk. Veszprémtől már csak 130 kilométer, és csak heti három napot kell kint töltenie.

- Ki a példaképed?

- A legnagyobb példaképem Kulcsár Anita volt, de ő már sajnos nincs közöttünk. Vele nagyon szívesen játszottam volna együtt, bár igaz, hogy valószínűleg a korkülönbség miatt – ha élne – sem lett volna rá lehetőségem.

- Az előző szezonban volt egy komoly sérülésed. Nem zavarta ez a nyári felkészülésedet?

- Egy porcműtéten estem a nyár elején, amint vége volt a bajnokságnak. Már a félév elejétől szúrt a térdem, ezért a vezetőéggel egyeztetve közösen döntöttünk a műtét mellett, amit Dr. Pavlik Attila végzett el. Beállós vagyok, állandóan esek, ezért elkoptak a térdeim a nagy terhelés miatt. Szerencsére sikeres volt a műtét, így ez nem zavarta a felkészülésemet. Néhány hete azonban Achiles ín gyulladással küszködök, ami elsősorban a kemény talajnak köszönhető. Szerencsére hétvégén már az új BL-talajon fogunk játszani, ami sokkal rugalmasabb, így kíméli az izületeket.

- Ez azt jelenti, hogy a Siófok ellen fogsz tudni játszani?

- Természetesen, az szóba sem került, hogy nem játszom. Meg kell nyernünk ezt a mérkőzést, ezért én sem hiányozhatok a pályáról.

- Nem volt könnyű a sorsolás, bekerültetek a mély vízbe. A Békéscsaba ellen majdnem sikerült itthon tartani a két pontot, mégis három vereséggel nyitottatok. Hogyan éltétek meg a kezdeti sikertelenséget?

- Egy újonc csapatnak ennél rosszabb sorsolást el sem lehet képzelni. A vereségek ellenére úgy gondolom, hogy a Békéscsaba ellen nem játszottunk rosszul, a hibáink elsősorban az izgulás rovására voltak írhatók, és a Fradi ellen is volt egy jó félidőnk. Van tartása a csapatnak, és ha megnyerjük a Siófok elleni mérkőzést, átlendülünk a holtponton.

- Mik a jövőbeni terveid, gondolsz esetleg a válogatottságra?

- Mindenképpen szeretném, ha a Veszprém Barabás KC stabil első osztályú csapat lenne, akár a mezőny első felében, de ehhez még sokat kell fejlődnünk. Korosztályos válogatott voltam már, felnőtt azonban még nem. A tavalyi bajnokságban száz fölötti gólt lőttem, ami beállósként ritka. Sokan biztatnak, hogy van még esélyem a válogatottba kerülni, dolgozni fogok érte.

- A Szőke, Szöszi beceneveid a hajszínedre utalnak?

- Természetesen arra is, de leginkább mókás természetemre. Szeretek mindenből poént csinálni. A hétköznapi életben elég laza vagyok, viszont a munkában kemény.

Hozzászólások

Nagyon tetszik az oldal, végre olvasni valami érdekeset is a veszprémi sportolókról.
Sanci2009. szeptember 16. 02:55
Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook