Sovány előny a visszavágóra

A vendégek a korábbiakhoz képest meglepő összeállításban álltak fel a középkezdéshez: vélhetően sérült házi pontkirályuk nevezve sem lett a mérkőzésre, a védelmükben viszont a kiállításrekordot tartó Mitli helyett feltűnt az őszi idényt még az első osztályú White Sharks csapatában kezdő, két év első osztályú rutint maga mögött tudó Szekeres.

A mindenre elszánt ellenfél láthatóan cseppet sem ijedt meg a VESC makulátlan mérlegétől, hiszen kezdettől fogva nyílt sisakos letámadást játszották az egész mérkőzésen. Az is világossá vált - igaz, erre számítani is lehetett - hogy a veszprémi akciókat "bármi áron" megállítják, szabálytalanságokkal próbálják széttördelni a hazaiak sokpasszos játékát. A játékvezetők ezúttal partnereik voltak ebben, jól mutatja ezt, hogy a kőkemény mérkőzésen mindössze 1 db kiállítás született azt is hazai játékos kapta (A nem puhányságáról híres ellenfél idén egy mérkőzésén sem húzta ki 3-4 db kétperces kiállítás nélkül, ezúttal egyet sem kaptak). A körülményekhez nehezebben alkalmazkodó gyíkoknak a 8. percben sikerült megszerezni a vezetést, lényegében az első adódó gólhelyzetből a Sütöri passzával kilépő Tölgyesi talált be (1-0). Bár ezt követően több helyzet adódott a Veszprém előtt, a küzdelem nem volt egyoldalúnak mondható - egymást váltották a gyors ellentámadások. A 13. percben Tölgyesi erős lövése a kapu sarkánál passzra váró Törököt találta telibe, és a tehetetlen kapus mellett a hálóba pattant (2-0). A harmad végén megnyugtatónak tűnő hazai előnyt mutatott eredményjelző, de naiv elképzelés lett volna arra gondolni, hogy a jól ismert ellenfél majd könnyen elvérzik a hátralévő időben.

Következett a Veszprém-Rudas mérkőzéseken veszprémi szemszögből mindig rosszul sikerülő második harmad. Ezúttal sem sikerült elkerülni a Rudas gyors gólját, egy kihagyott VESC helyzetet gyors ellentámadással büntettek a vendégek: Jadlószki lövését védte Kanczler kapus, de a labda a háta mögé jutott és a leggyorsabban ébredő Szabadi közelről a hálóba kotort (2-1). Érezhetően feltámadtak a góltól az acélvárosiak, de még időben lehűtötték őket a hetedik percben érkező veszprémi találatok. Előbb a zavartalanul kapura törő Tölgyesi lőtt védhetetlenül a jobb felsőbe (3-1), majd Tóth pontos középre adását Kolossváry gurította a sarokba (4-1). A gólokat követő percekben megrogyni látszott az Újváros, Sütöri mértani passzába Török tette bele az ütőjét, de a vendég kapus bravúrosan kapuvasra tolta a labdát. A sorra kimaradó hazai helyzetekre válaszul Juhász egy valószínűtlen cselsorozat után lőtt nagy góllal büntetett (4-2) a 10. percben. Ettől érezhetően megzavarodott a VESC, és előadta a Rudas meccseken megszokott érthetetlen vesszőfutást. A 13. percben Gutenkunst labdája gurult "gyökkettővel" a hosszú sarokba a lábak között. A szerencsétlen gólt nem sokkal később egy hatalmas vendég találat is követte, amit viszont szerencsére érvénytelenítettek a játékvezetők, hiszen a lövést megelőző szabálytalanságba már belesípoltak. A csapatmorálra komoly hatással bíró esemény egyértelműen a gyíkok számára hozott pozitív fordulatot, mert a hátralévő időben ismét összeszedett játékot mutattak, sajnos gólok nélkül.

Az utolsó játékrészben a játékvezetők előbb egy értehetetlen büntetővel borzolták a hazai kedélyeket. (Juhász már Kanczler kapuson is átcselezte magát, de a jó ütemben érkező Kuti a hosszan megtolt labdát szabályosan elcsente, érthetetlen az is, hogy ha szabálytalankodott, akkor miért nem állították ki). A büntetőt Kovács végezthette el: Kanczler kapus ijesztésére viszonylag távolról ellőtte a labdát, ami elkerülte a felső sarkot. Veszprémi részről ezután mindenki elhitte, hogy itt ezen a napon nem veszíthet a csapat. A 10. percben ez végre gólokban is kezdett mutatkozni: az addig önmaga árnyékát nyújtó Balogh csalta ki a kapust és lőtt higgadt gólt (5-3). Nem sokkal később egy veszprémi szabadütést gurítottak le szintén neki, "flikk-flakkból" leadott lövése a felső lécről pattant vissza a mezőnybe. A hátralévő időben mindkét csapat folytatta a nyílt sisakos játékot, tovább növelve a tempót. Mindkét oldalon parádéztak a kapusok, végül a Rudas próbálkozásait koronázta siker, ismét egy kidolgozottnak nem nevezhető szituációból: A 18. percben Jánosa próbálta sikertelenül lerázni az őt üldöző csatárt, a labda középre pattant, ahol egy vendég támadó és egy hazai védő startolt rá. Nem tűnt veszélyesnek a helyzet, de a dunaújvárosi Juhász minden mindegy alapon váratlanul félkézzel fordulatból a labdába csapott, ami szerencsétlenül a hosszú sarokba pattant (5-4). A hátralévő két percben a Tölgyesi-Balogh-Sütöri hármashelyzetek sokaságát alakította és hagyta ki a vendég kapu előtt, de az eredmény már nem változott.

Döntőhöz méltő összecsapáson őrizték meg veretlenségüket a gyíkok. Különösnek tűnhet, de a lefújás után mindkét csapat elégedett volt a végeredménnyel. Ugyan soványnak tűnhet az egy gólos előny a visszavágó előtt, a statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy ebben a sportban nem sok jelentősége van a hazai pályának. Hasonló hozzáállással és játékkal nem lehet félnivalójuk a bakonyiaknak a Duna partján sem...