Ennél csak jobb jöhet…

Talán az idény eddigi leggyengébb előadásával (…de legalábbis első félórájával) szolgált a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém tegnap az NB I/B Piros-csoportban; a sokáig indiszponáltan „iparkodott” kosárlabdázóink a hajrára ugyan feltámadtak, mégis rossz szájízzel térhettek haza.

A kezdő sípszó után néhány pillanattal, Hegedűs Gergely rámolt be egy triplát, ám ezen felütés nem adott lendületet a vendégeknek, lévén, a következő öt percben képtelenek voltak bevenni a – számukra „bedeszkázott” – gyűrűt. A motiváltabb hazaiak közben gyorsan reagáltak a történésekre: közelről és távolról is eredményesek voltak, kihasználták, hogy még az időkérés után is „kótyagos” Mérész-tanítványok hibát-hibára halmoznak (9-3). A leforrázott mieink nem tudták rendezni a soraikat, noha a szakmai stábjuk próbálta forgatni és frissíteni a pályán lévő ötöst, hiába, mert az övéik továbbra is szétesően mozogtak (14-3). Végül a jól szintén nem játszott, a többieknél azért mégis agilisabb Nebojsa Pavlovic – büntetőkkel – megtörte a hosszú gólcsendet, igaz, az együttese dobóformája az első negyedben ritkán lépte át a húsz százalékot (14-7). Az ideges és fegyelmezetlen veszprémiek a nyolcadik percben dobták az első mezőnybeli duplájukat (17-9), csakhogy a hetedik helyezett egy sikeres kinti próbálkozással mindig lehűtötte a kedélyeket (20-11). A bakonyi gépezetben a folytatásban is hangosan csikorogtak a fogaskerekek, esélyük sem volt megfékezni a riválist, hiszen sok rossz átadással és dobással jelentkeztek, „gondoskodván” arról, hogy a mérkőzést eztán se illethessük színvonalas jelzővel (24-14). Az eredmény után futott veszprémieknél főként a bosnyák légiós szándékozott kicsiket tolni a csapat szekerén, ám egyedül nem ment sokra, és hogy őszinték legyünk: ő sem járt éppen jordani magasságokban (26-20). Negyedóra után tíz eladott labdánál és csupán öt jó duplánál jártak a – gyenge, mindenféle átütőerőt nélkülöző attakokkal szolgált – vendégek, akik nem tudtak mit kezdeni az észak-magyarországiak tengerentúli csillagával, a végül harminchármas értékindexszel zárt Patrick Antoine Jr. Cole-Brinsonnal (32-20). Ekkortájt a HOYA-mezesek fényévekre kerültek a csúcsformájuktól, álomnak tűnt a szezon végi dobogó, annak is örülni kellett, ha sikerült tíz ponton belül maradniuk (38-26). A mezőnyből csupán kilenc jó kísérletet bemutatott Kovács Somáék az első félidőben nem tudták érvényesíteni az akaratukat, azonban a felvillanásaikból is csak néhány akadt, amik hangyányit is színesítették a felettébb borongós összképet.

http://hajraveszprem.hu/documents/cikkek/lead_kepek/2018/03/10/6725.jpg

Lógár Bencéék a fordulást követően némiképp faragtak a hátrányukból, ám a „mérlegnek” továbbra sem örülhettek, ugyanis abszurditás volt a megújulásukban bízni; inkább csak erőlködtek, pedig a vetélytárs formájától sem lehetett amúgy elájulni (42-34). Mikor a maroknyi vendégtábor elkezdett volna reménykedni, a MEAFC rendre értékesített egy hármast, így az ébredezett mieink nem nyújthatták a tervezett produkciójukat. A parketten nagy küzdelem zajlott – magasnak tartott nívó nélkül –, de a veszprémieket általában még a figyelmetlenség, a pontatlanság és a dekoncentráltság jellemezte (47-36). Állandósulni látszott a feleket elválasztó tíz-tizenkét pontos különbség, mikor a jó játékkal szintén adós Drahos Gáborék gondoltak egyet és a negyed vége előtt ráléptek a gázpedálra (56-40). A záró felvonás ilyenformán tizenhat pontos hazai vezetésről indult, ami a találkozót látva, óriási differenciának tűnt. Mikor a jelző-táblán hamarosan hatvankettő–negyvenöt állt, minden eldőlni látszott – semmi sem utalt arra, hogy az addig elsősorban szenvedett Körtélyesi Gergelyék begyújtják a rakétákat. Öt perccel a lefújás előtt újra tíz pont lett az eltérés (64-54), majd fokozatosan csökkent a műhelyeket elválasztó távolság. A másik oldal már nem tudott elhúzni a mieinktől, ezen (…bíztató) szakaszban végre szorgalmasan és akaratosan pattogtattak a vendégek, ám érezhető volt, miszerint a hajrájukat későn nyitották meg (66-58). Noha a közönségszórakoztató műsorral még mindig adósak voltak, a büntetőik és a közeli dobásaik révén ugyanakkor a párharc során először váltak valóra az elképzeléseik, csakhogy az öt perc alatt az asztalra tett négy–tizenötös rohamuk dacára, az árnyékukat képtelenek voltak átlépni (66-63). Később két pontra is feljöttek, ám a hazaiak végül nem engedték ki a kezükből (…a számukra teljesen megérdemelt) diadalt.

Mérész Csaba: Miért tagadjam, az első félidőben siralmas képet mutattunk, a „sírunkat” akkor ástuk meg. Később próbáltunk javítani a helyzetünkön, ám a terveinket már nem koronázta siker. A héten ez volt a második vereségünk, vagyis a srácoknak tudomásul kell venni, hogy a bajnokság hátralévő része már nem tartogat nekünk könnyű fellépéseket.

Miskolci EAFC - HOYA-Pannon Egyetem Veszprém 70-66 (22-12, 18-14, 16-14, 14-26)

Miskolc, 300 néző. Vezette: Vida, Csabai-Kaskötő, Gaál.

Miskolc: Drahos 13/6, Takács 6/6, Orliczki B. 5, Cole-Brinson 28/6, Béres 5. Csere: Homoki, Orliczki M., Lippai, Máté 11/3, Timkó, Kopasz 2. Vezetőedző: Walke Károly.

Veszprém: Helmeczi 6, Lógár 2, Pavlovic 13, Hegedűs 6/3, Körtélyesi 11. Csere: Kovács 11/3, Simon L. 6, Pável 1, Schéda 5, Balázs 5. Vezetőedző: Mérész Csaba.

Hozzászólások

Név E-mail cím A képen látható számsor:
Hozzászólásommal elfogadom a hajraveszprem.hu szabályzatát.

A rovat további cikkei

Facebook