Jó munkát végeztek

A végeredménytől függetlenül magabiztos győzelmet aratott tegnap a Veszprémi Kézilabda Kft. az NB I/B Nyugati-csoportban, a sereghajtó csak időnként tudta megnehezíteni a dolgukat.

A tabella ötödik helyén álló – több fiatal tehetséget is „mélyvízbe dobott” – mieink úgy kezdték a mérkőzést, mintha a legjobbjukat akarnák nyújtani, nem hiányzott belőlük az átütőerő, lendületesen és taktikusan viaskodtak; ráadásul a védelmük is feszesen zárt (1-4). Később sem lehetett panasz a hozzáállásukra, valamint a bátorságukra, igazi csapatként működtek és előremutató játékkal szolgáltak (4-8). Időre volt szükség ahhoz, hogy az egykoron szebb napokat látott, a szezonban csak két diadalt számláló hazaiak felvegyék a derbi ritmusát, miközben az eredmény után futottak, – a túlságosan is megnyugodott gárdánk első megingását kihasználva – igyekeztek méltóképpen és megfelelően tartani magukat (7-10). Szerencsére sok problémát nem okoztak, hiszen Tombor-mester tanítványainak rendre összeállt a „műsora” (11-16), igaz, a félidő utolsó három gólját a battaiak szerezték. A bakonyiak a fordulás után ismét erőszakosan védekeztek és pontosan támadtak: vitte előre őket az elán, volt gondolat a lövéseikben (14-18). A folytatásban sem „agyalták” túl a dolgokat, csak azzal foglalkoztak, amit a rövid bajnoki szünetben gyakoroltak – az SZKE hátsó alakzata nem is volt képes követni és kontrollálni a megmozdulásaikat (16-21). A hibáik dacára nem kellett attól félni, hogy a találkozó hátralévő részében elfogy az erejük, az ellenfél ily’ módon nem tudta őket nagy csatára késztetni (19-24). Bebizonyosodott, hogy van bennük fantázia, és vannak értékek a – csata legfontosabb kérdését addigra rövidre zárt – társaságban, szemernyi esélyt sem adtak a nyomás alatt tartott riválisnak: megmutatták, hogy ki az úr a háznál (22-27). A hajrában is harcosnak és akaratosnak tűntek, többször egymásért is küzdöttek (27-32), más kérdés, hogy az összecsapás befejező góljait újra a „bedarált” vetélytárs lőtte.

Tombor Csaba: A mutatott játékkal összességében elégedett vagyok, s annak is örülök, hogy – immáron nem először – szereplési lehetőséget adhattam a fiataljainknak. A keretbe történő „emelésük” azt is jelzi, hogy már valahol a jövőt építjük. A rutintalanságunk számlájára írható, hogy az öt-tíz perces remek szakaszainkat, hasonló időtartamú gyengébb periódusok követték, mikor az ellent visszaengedtük a mérkőzésbe. Ilyet jobb klubokkal szemben nem szabad csinálnunk. Azon vagyunk, hogy miközben a következő évad alapjait rakjuk le, a zajló idényből hátralévő két fellépésünket szeretnénk megnyerni.

Százhalombattai KE–Veszprémi Kézilabda Kft. 29-32 (14-16)
Százhalombatta, 100 néző. Vezette: Kiu G., Kiu T.
VKKFT: Szász – Tóth D. 1, Somogyi, SZEITL 2, TÓTH M. 5, HÁRI 6, Fazekas 2. Csere: Nagy (kapus), Füleki, Tóth A. 3, Éles B. 4 (3), Szmetán M. 6 (4), Bugyáki 1, Sisa 2 (1), Radvánszki. Vezetőedző: Tombor Csaba.
Kiállítások: 6, ill. 8 perc.
Hétméteresek: 5/4, ill. 9/8.