Laktózérzékenység kezelése

A laktózérzékenység nem allergia, hanem egy intolerancia. Sokszor keverik, azonban a legkönnyebben úgy tudnánk különbséget tenni a kettő fogalom között, hogy míg az allergia egy sokkal kellemetlenebb, sok esetben anafilaxiás sokkot kiváltó, kórházi kezelést igénylő állapot, addig az intolerancia inkább „csak” kellemetlen tüneteket eredményez.

A laktózérzékenység esetében a szervezetünk nem tudja megfelelően lebontani a tejben található tejcukrot, vagyis a laktózt. Ezt az okozza, hogy azoknál az embereknél, akik laktózérzékenyek, hiányzik a szervezetből, vagy nagyon kis mennyiségben van csak jelen a laktáz enzim, ami lebontaná a laktózt két egyszerű cukorra, a glükózra és a galaktózra. A laktáz a vékonybélben bontaná le a laktózt, így a vastagbélbe már egyszerű cukrok formájában kerülne be. Laktáz enzim hiányában a laktóz emésztetlenül jut be a vastagbélbe, ahol reakcióba lép a bélflóra természetesen jelen lévő baktériumaival, így okozva kellemetlen tüneteket.

A laktózérzékenység tünetei abból erednek, hogy a laktózt a vastagbélben a baktériumok elkezdik bontani, azonban ebben az esetben zsírsavak és gázok keletkeznek. Ezek felelősek a puffadásért, gyomorgörcsért, hasmenésért, illetve hányásért, hányingerért.

Érdekesség, hogy a laktózérzékenységnek is több fajtája létezik. Először is van, amikor veleszületett állapotról beszélünk. Ez bár igencsak problémás, de fel lehet rá készülni, mivel csak akkor fordul elő, ha mindkét szülő is alapvetően laktózérzékeny.

Egy másik fajtája, az elsődleges formája az érzékenységnek az, ha a felnőtté válás során csökken le a laktáz enzim mennyisége a szervezetben. Ekkor az étkezési szokások átalakításával és tabletta formájában kapható laktáz enzim alkalmi szedésével megszabadulhatunk a tünetektől és teljesen normális életet élhetünk az érzékenységgel együtt is. Érdemes azonban figyelni arra, hogy ha kiiktatjuk az étrendünkből a tejtermékeket, akkor valamilyen más formában pótolnunk kell az így kieső kalciumot, káliumot és vasat.

Másodlagos formáról akkor beszélünk, ha nem is veleszületett és nem is természetes módon alakult ki, hanem valamilyen betegség, vagy gyógyszer hatására. Főleg antibiotikumok és különböző emésztési zavarok esetén fordul ez elő. Jó hír, hogy a másodlagosan kialakult laktózérzékenység megszüntethető az eredeti probléma kezelésével.

Általában felmerül a kérdés, hogy mivel pótolhatjuk a tejet, ha mégis szeretnénk valamit fogyasztani helyette. Ma már rengeteg féle növényi és laktózmentes tej kapható, hogy csak néhányat említsünk: szója, zab, kókusz, rizs, mandula, dió, gesztenye. Szintén egy kevesek által ismert tipp: aki nem laktózérzékeny, de próbál tejmentesen étkezni valamilyen oknál fogva, fontos, hogy figyeljen rá: kerülje a laktózmentes termékeket. Ezt azért tanácsos megfogadni, mivel a laktózmentes termékekből nem kivonják a laktózt, hanem beleteszik a laktáz enzimet. Így pedig, aki nem érzékeny, tulajdonképp „munka” nélkül hagyja a szervezete saját maga által termelt laktáz enzimét, így azok feleslegessé válnak, illetve termelésük lecsökken.