Cél a gyakorlatorientált képzés
Az egész évben tartó videokonferencia sorozat záró eseményét Prof. Dr. Tihanyi József, a Semmelweis Egyetem dékánja (TSK) és dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke nyitotta meg, majd dr. Bognár József, tanszékvezető (SE-TSK) a sporttudományos képzések jövőjéről beszélt. A TF által összeállított tervezet szerint speciálisabb alapképzés lesz az első néhány félévben, utána lesz lehetőség választásra, illetve átjárhatóságot is fog biztosítani a rendszer szakok és intézmények között egyaránt. Mivel más felsőoktatási intézmény nem vett részt a tervezet kidolgozásában, ezért a TF részéről ígéret hangzott el, hogy kezdeményezik az intézményekkel történő kommunikációt és a tervezet igény szerinti átdolgozását.
Lacza Gyöngyvér, egyetemi tanársegéd (SE-TSK) a rekreáció területén folytatott sportszakember képzés keresleti és kínálati oldaláról beszélt, mely a doktori disszertációjának alapját is képezi. Bemutatta, hogy milyen alapvető elvárások vannak a piac részéről a végzett hallgatók felé. Egy kérdőíves felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a sportrekreátorok anyagi és erkölcsi megbecsülése is alacsony. Piaci igény létezik, de a képzés túl általános, kevés a gyakorlati tudás, emiatt nehéz elhelyezkedni. Gyakorlatorientált képzésre van szükség, ehhez növelni kell a szakmai gyakorlatok számát, és meg kell teremteni a törvényi és szakmai hátteret is.
Dr. Sós Csaba, tanszékvezető (SE-TSK) „Műhelymunka a sportszakember-képzésben” címmel tartott előadást. Jelenleg sportoktatói tanfolyammal bárki vezetőedző lehet, nem ellenőrzi senki, hogy megvan-e a megfelelő képzettség, és nincs meghatározva az esetleges szankció sem.
Oláh Zsolt, egyetemi adjunktus (SE-TSK) a hazai sportszakember képzésben tapasztalható átjárhatóságról és egymásra épültségről beszélt, hangsúlyozta, hogy tükörbe kell nézni, és el kell kezdeni egy egyeztetési folyamatot. A BsC képzésben túlméretezett a tananyag, az MSc-ben és MA-ban viszont indokolatlanul ismétlődő, ezért felül kell vizsgálni a képzési programokat. Az intézmények közötti átjárhatóságra egyre nagyobb hallgatói igény van, de a gyakorlatban jelenleg ez nem működik. A képzések tartalmilag nem fedik egymást, és az intézmények nem fogadják el a másik intézményben teljesített tárgyak nagy részét, pedig sokszor a tantárgy neve is ugyanaz.
Dr. Princzinger Péter, tanársegéd (ELTE PPK ESI) a sportmenedzser képzést intézményi nézőpontból közelítette meg. Érezhető egy koncepcionális változás az új sportstratégiában, de a megvalósítás várat magára. A felvételi adatok alapján a sportszervező alapképzésre van kereslet, de a munkaerőpiaci igény területén már rosszabb a helyzet, aminek a szakmai gyakorlat hiánya az egyik fő oka. A szakmai gyakorlatokat átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé akarják tenni.
Györfi János, a Nemzeti Sportszövetség stratégiai főtanácsadója biztató szavakkal zárta a videokonferencia sorozatot. Kiemelte, hogy paradigmaváltás mellett kristálytiszta célokra és hálózatokra van szükség. A sportszövetség az elmúlt másfél évben arra törekedett, hogy növelje az integrációs folyamatot, és a tapasztalatokat fel fogja ajánlani a sportszakma és a minisztériumok számára. A videokonferenciával az új technikai módszer bevezetése sikerült, a résztvevők között a kapcsolat és a kooperáció létrejött.
