A fejben kell mindennek rendben lennie

A „kapuskirály” Sterbik szerint csoda, amit Cupara varázsol, de ehhez egy másik veszprémi bűvész is kell.

Az egész kézilabdavilág a csodájára jár annak a varázslatos teljesítménynek, amivel a szerb Vladimir Cupara győzelemre vezette a Telekom Veszprém kézilabdacsapatát a Pick Szeged elleni bajnoki rangadón. A 28 éves kapus a múlt és a jelen nagyságaira emlékeztető összpontosítással „olvasta” és szériában hárította az ellenfél játékosainak lövéseit. Nem vitás, hogy oroszlánrésze volt a hazai pályán játszó címvédő térdre kényszerítésében. Edzője, a két éve visszavonult „kapuskirály” Sterbik Árpád szerint „Cupi” jelenlegi formájával felsorakozott a Bajnokok Ligájában vitézkedő legkiválóbb poszttársaihoz, amelynek titkát a veszprémi szakmai stáb kulcsfigurája fel is fedte. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Cupara tündöklése nem egy amolyan one-man-show.

Nagyon elkapta a fonalat
„Ez a srác most nagyon elkapta a fonalat, hatalmas motiváció munkál benne, és aminek ugyanennyire örülni kell, ő az, aki képes a szó nemes értelmében felhergelni és fanatizálni a játékostársait, velük együtt tűzbe hozni a szurkolóinkat is. Nem állíthatom azt, hogy ez csak és kizárólag az elképesztő mennyiségű edzésmunkájának az eredménye, mert ennél is fontosabb az az összpontosítás, ahogy beleéli magát a küzdelembe, ahogy véd, indít és olykor még az ellenfél kapujába is be tud találni. Bár régi lemez, de nekem csaknem mindig bejött a felkészülés szertartásszerű menete. Igazán csak akkor éreztem úgy, hogy tiszta fejem, a mérkőzés a hatalmába kerít, a csapatommal egy hullámhosszon vagyok, ha a mérkőzés előtt és közben ki tudtam zárni minden feleslegest és zavarót az életemből ” - nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a világ-és Európa-bajnok, négyszeres Bajnokok Ligája győztes, aki a szerb és a spanyol válogatottban is 120-120 alkalommal lépett pályára, és lett ezzel minden idők egyik legjobb kézilabdakapusa.


Fotó: Peka Roland/handballveszprem.hu

Az „Öregnek” nem kenyere a sztárolás
Sterbik játékosként szerényen és mértéktartással nyilatkozatott a maga teljesítményéről, ahogy most is óvakodik a sztárolástól. Ezért aztán az „Öreg” akkor sem esik túlzásba, amikor arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy a nála tizennégy esztendővel fiatalabb Cupara a mostanában látott teljesítményével vajon már TOP10-es kapusnak számít-e posztja legjobbjainak rangsorában.

„Valószínűleg igen, de ez a lista nem örök, ahogy a jó forma sem. Egy kapus sincs fából, a jó napokat kevésbé jók követik, csak arra kell vigyázni, hogy utóbbiak ne vezessenek gödörbe. Két kezemen sem tudom megszámolni, hogy hány kiváló kapus szerepel a Bajnokok Ligájában. Elég példaképpen Niklas Landin, Pérez de Vargas, a két Andreas , Wolff és Palicka, Vincent Gérard, Rodrigo Corrales és Vladimir Cupara nevét említeni, de velük is előfordul, hogy le kell cseréni őket. A mi két srácunk sem jár mindig a csúcson, legutóbb, a Balatonfüred elleni mérkőzésünk alatt például mind a ketten lefagytak, mondtam is nekik, hogy ebből a halvány teljesítményből nekem egy is bőven elég volt mutatóba.”

Ettől eltekintve az Építők szerencséje, hogy a két kincset érő kapusuk közül a legfontosabb mérkőzéseken az egyik mindig hozza a jó formáját, miközben a másik azon dolgozik, hogy ő kerüljön a középpontba.


Fotó: Peka Roland/handballveszprem.hu

Mint két jó testvér
„A Bajnokok Ligája irdatlanul hosszú csoportkörében minden kapus közül Rodri védte a legtöbb lövést, 160 alkalommal hárított, vétek lett volna lecserélni csupán azért, hogy Cupara is bemutathassa a tudományát. Ki az az eszement edző, aki lehozza a pályáról azt a kapusát, aki kiválóan teljesít. Cupara nehezen viselte, hogy háttérbe szorult, de azokból a percekből is próbálta kihozni a maximumot, ami a pályán neki jutott. Aztán változott a helyzet, ráadásul Corralest kisebb sérülés hátráltatja, ezért most neki kell erősnek lennie. Amúgy olyanok, mint két jó testvér, kedvelik és segítik egymást.”

Cupara még csak tíz éve profi, először a szerb Crvena Zvezda csapatában játszott, aztán három évig az Ademar León kapusa volt, azt viszont kevesen tudják, hogy 2016-ban őt választották meg a Spanyol Liga legjobb kapusának. Leónból Kielcébe vezetett az útja, onnan pedig Veszprémbe.

„Sem Cupinak , sem Rodrinak nem kell többet és keményebben dolgoznia, a sok mérkőzés miatt amúgy sem lehet több edzést tartani. A feladat folyamatosan az, hogy a kapusaink ne veszítsenek a gyorsaságukból és a robbanékonyságukból, őrizzék meg a hajlékonyságukat és a lazaságukat. Ha kisebb visszaesést tapasztalok, elég egy kis korrekció, de nem győzöm ismételni, hogy akkor ülök nyugodtan a helyemen, ha érzem, hogy ott a fejük a pályán, egymást segítve teljesítik a küldetésüket. A veszprémi „kézilabdamutatványhoz” tehát két bűvész kell” – hangsúlyozta a „kapuskirály.”

Szalay Péter
SzPress Hírszolgálat
https://www.facebook.com/sporthirszolgalat/