Jöhet a ráadás!

- Nyáron Hidi és Szarvas személyében két ponterős játékos távozott, mennyire sikerült őket pótolni az eddigi mérkőzéseken, hogy változott a csapat szerkezete?

- Rajtuk kívül Mándity Máté is távozott, aki a lepattanóknál volt leginkább hasznára a csapatnak. A helyükre érkezett játékosok nem a ponterőségükkel, hanem a mentalitásukkal pótolták őket, próbáltak beépülni a csapatba. Talán a lepattanókban erősebbek lettünk Szabó Balázs érkezésével, irányító poszton pedig Jilling László személyében sikerült egy meghatározó játékost igazolni, aki többször is önmagát múlta felül. Bár még nem rutinos, de több mérkőzésen is kiváló teljesítményt nyújtott. Faragó Pétert már régóta ismertük, tudtuk, hogy vele nem zsákbamacskát veszünk: képes extra teljesítményt nyújtani, de vannak rosszabb mérkőzései is. Remélem, hogy a rájátszásban jobbik arcát fogja mutatni.

- Az elsődleges célt sikerült teljesítenetek, harmadik helyen zártátok az alapszakaszt, elégedett vagy a csapat teljesítményével? Az eredmények tudatában reális a sorrend?

- Úgy gondolom, hogy teljesen reális az alapszakaszban kialakult sorrend, a Bonyhád egy évek óta összeszokott csapat, két „T” licenszes játékossal megerősödve, hosszú kispaddal rendelkezik, kiegyensúlyozott teljesítménnyel megérdemelten nyerte meg a nyugati csoportot. A Nagykanizsa azzal, hogy menet közben igazolt egy amerikai légióst, az egész mezőny fölé nőhetett volna, mi egy bravúros győzelmet értünk el ellenük. A negyedik Soprontól viszont többet vártam, bár sok volt a sérültjük. A bajnokság elején úgy tűnt, hogy 7-8 csapat pályázhat az első négybe kerülésre, azonban nagyon hamar eldőlt, hogy melyik az a négy együttes, aki egymás között döntheti el a helyezéseket.

- A 18 győzelem mellett 4 vereséget szenvedett a csapat, melyek voltak meglátásod szerint nehezebb mérkőzések, illetve melyik összecsapásokra emlékszel vissza szívesen?

- Minden mérkőzésnek vannak emlékezetes pillanatai, hiszen nagyon jól játszottunk a Sopron ellen itthon és idegenben egyaránt, a Törökbálint ellen is remek teljesítményt nyújtottak a srácok. Hazai pályán nagyon nagy bravúr volt a Nagykanizsa legyőzése. Ellenpéldaként említhetem a csalódást keltő Honvéd elleni vereséget, ám ha végignézünk a csoporton, mindenki szenvedett vereséget „kis” csapattól. Nem lehet mindenkit megverni, minden csapatnak van egy rossz napja, amikor bárkitől vereséget szenvedhet, még ha gyengébb játékerőt képvisel is. Igazán a Bonyhád elleni hazai mérkőzés fáj nagyon, hiszen 17 pontos hátránnyal kezdtünk, amit sikerült ledolgozni, de sajnos addigra elfáradtunk. Sajnos ez a mérkőzés hiányzik, hiszen akkor azt mondhatnánk, hogy Szegeddel hasonló, reális esély lenne a feljutásra, így érdekes rájátszás elé nézünk.

A jó edzői utasítás sokszor győzelmet érhet

- Összesítésben az 5. helyen kezditek meg a rájátszást, hogy látod az erőviszonyokat, a keleti csapatok milyen játékerőt képviselnek?

- Úgy gondolom, hogy a kelet most először egy kicsit erősebb. Remek centerek játszanak a keleti csoportban, gondolok itt a szegedi Gémes-Tanács párosra, Jászberényben a Horváth Csaba, Godena, Kovács Attila trióra, a Hódmezővásárhelyben a korábban Körmenden megfordult Diakitere, aki kifejezetten hasznos játékos remek lepattanó teljesítménnyel, nagy pontátlaggal. Nem szabad elfelejteni az Egerben játszó Husznyákot sem, aki a mezőny egyik legmagasabb és legerősebb játékosa. Az lesz a legnagyobb kérdése a rájátszásnak, hogy a kiemelkedő centerjátékot a nyugati csapatok miként fogják tudni megtörni. Jelen pillanatban legnagyobb esélye a Szegednek van a bajnoki cím elnyerésére.

- Hányadik hellyel lennél elégedett a bajnokság végén, mennyi esélyt látsz a bajnoki címre?

- A hazai mérkőzéseinket mindenképpen meg kell nyernünk, hiszen az látszik, hogy minden csapat erre fog törekedni, és megpróbál egy-két mérkőzést idegenben is behúzni. Véleményem szerint az a csapat lesz a bajnok, aki két idegenbeli összecsapást meg tud nyerni, hiszen olyan sűrű a mezőny, hogy az első és a hatodik helyezett együttest mindössze egy győzelem választja el. Minden fordulóban változni fog a csapatok sorrendje, a keletiek annyi előnyben vannak, hogy a nyitó-és a záró fordulót is hazai pályán játsszák, ez óriási előny ilyen szoros állásnál. Bízom benne, hogy a hazai mérkőzéseinket sikerrel vesszük, és idegenben is bravúrt vagy bravúrokat tudunk elérni. Ha ezt véghez tudjuk vinni, akkor a dobogó bármelyik fokára felállhatunk.