Két ezüstérem az Eplény Bike Fest-ről!

Az elmúlt hetek időjárása nem volt jó előjel, de utolsó napok szeles időjárása eléggé kiszárította a talajt, így kicsit nyugodtabban vágtunk neki a távoknak, melyek közül a rövidtáv relatíve hosszúra (45 km), míg a hosszú kicsit rövidre (73 km) sikerült az átlagos középtávhoz (61 km) képest. Reményeinket sikerült érmekre is váltani Albert Kati és Blazsó Marci jóvoltából.

Fotók: KeZso

Albert Katalin:
„Tavaly nagyon tetszett ez a sorozat. Már vártam az idei első állomást, Eplényt. A környéken lakok, mégsem jutok el ezekre a helyekre. Az eddigi versenyeim nem alakultak úgy ahogy szerettem volna. Itt már jobban tudtam koncentrálni, de még nem az igazi. Az elejét igyekeztem nem annyira megnyomni, kisebb nagyobb sikerrel. Surán Mónival együtt mentünk, hol Ő elől hol Én. Aztán egy lejtős részen továbbgurultam és ez elég volt hogy elmenjen előlem. A sok betonos rész kedvezett, de sajnos ez sem volt elég, hogy utolérjem. A pàlya gyors volt, szép helyeken tekerhettünk. Középtáv abszolút és kategória 2. hely. Ennél rosszabb ne legyen Már várom a 2. állomást, ami Zirc lesz.”

Hornung András:
„Megfelelő felkészültséggel álltam a rajthoz, de a technika verseny közben ellenem fordult. A 4. kilométerben szerezett defektem miatt a 11.-ben majdnem feladtam, de sikerült pótbelsőt szereznem, így folytatni tudtam a versenyzést, igaz 10 perc szerelési időhátránnyal. Szinte az utolsó helyről vágtam neki a maradék 50 km-nek, de az ellenfeleket szépen magam mögé utasítottam. Görcs- és fennakadásmentes volt a hátralevő rész, ám csak a 7. helyen sikerült célba érnem.”

Blazsó Márton:
„Az elején kicsit sok volt a pocsolya, az egyikbe sikeresen bele is estem, majdnem az egész kerekem elmerült. A közepe felé lassú defektem lett, de szerencsére az egyik frissítő pontnál sikerült rápumpálnom annyit, hogy kihúzza a végéig. Azért aggódtam, a defektnél hagyott el a belga versenyző is. Azt gondolom, a végső sorrend amúgy is ez lett volna, csak szorosabb küzdelemmel.”

Bollók Norbert:
„Az eplényi maraton futamon edzésjelleggel álltam rajthoz és a hosszútávra neveztem. A kissé szomorkás idő miatt talán, de egy kissé szűkös mezőny sorakozott fel a rajthoz, mondhatni a keménymag, akik az összes versenyre elmennek. A pálya rövidebb saras szakaszokat leszámítva jól tekerhető volt, viszont a tócsák tengelyig értek. Mivel 90% erőbedobással mentem, maradt a végére kraft , így a fáradó ellenfeleket látva az utolsó 17 km-en teljes fokozatra kapcsoltam és sikerült még 3 hosszútávost megfogni. A 77km-t és 1550 m szintet 3:52- es idővel, master1 kategóriában a 12. helyen sikerült letudni.”

Pátkai Roland:
„A hétvégén lezajló Eplény Bike Fest-en, az XCO versenyszámban álltam rajthoz. A rajt előtt kicsit esett az eső. Így pályabejáráson kissé csúszott az utolsó füves lejtő. A 10 órai rajt előtt még az esőben melegítettem, kicsit hideg is volt. Rajtra az eső is el állt. 3 kőrt kellett teljesíteni a kisebbik pályán. Az első kőrben próbáltam nem szétcsapni magam az első emelkedőn sokan meg előztek, de fent a síkabb részen nem hagytam magam. Az első kőrt 5. teljesítettem. Ezután megelőztek ketten. Az egész versenyen egyenletes köröket mentem. Végül 7. helyen érkeztem célba.”

Tavali Dávid:
„Végtelenül csalódott vagyok az eplényi futam miatt. Sajnos a verseny előtti Hétfőn és Kedden is elkapott edzés közben a jégeső ami nem tett jót. Csütörtökön elmentem orvoshoz, aki megtiltotta, hogy versenyezzek Szombaton. Mondtam, hogy persze, majd ha piros hó esik. Elkezdtem inni a teákat, nagykanállal ettem a mézet. Szombat reggelre már jobban éreztem magam, de nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettem volna. A rajt után próbáltam tartani a lépést az élmezőnnyel, ami nem sokáig sikerült. Utána az erőbeosztásra figyeltem, ám semmi erőm nem volt a versenyen. Két kisebb esésem volt, amik szintén időbe és energiába kerültek. A 45 km-es rövidtávot 2 óra 8 perc alatt sikerült teljesíteni, a 138 indulóból a 30-32. hely környékén végeztem, U17-ben pedig a 6. helyen, amik az eddigi legrosszabb eredményeim. Nagyon erős a kategória, aminek részben örülök, mert van hová fejlődni. Amint vége a sulinak, minden erőmmel azon leszek, hogy ismét dobogóra állhassak.”

Lehoczky Szilveszter:
„Nagy reményekkel vágtam neki a szombati versenynek, végre formában is voltam, sikerült kipihennem magam, reggel Andrisékkal időben indultunk, a bemelegítésnél is éreztem, hogy összekapottabb vagyok, mint általában. Sokat száradt a pálya is a csütörtöki és pénteki szeles időjárásnak köszönhetően, így nyugodtabb is voltam kicsit. A rajtnál nem tolakodtam előre, Tóth Gáborral kinéztünk egy helyet a mezőny közepén, majd elindultunk. Gyorsan előrébb verekedtük magunkat az aszfaltos emelkedőn, mire befordultunk az erdőbe, már a második bolyban tanyáztunk! Egymást húztuk, jól is ment minden, amíg be nem furakodott közénk egy srác, akitől nem láttam semmit és nem is jelzett semmit, így tulajdonképpen vakon száguldottam lefelé, amíg egy vízmosás meg nem vezette őt és rám nem fékezett. Jó 30-35 körüli tempónál, kioldottam az SPD-t, letettem a lábam, letapadt a talpam és úgy megcsavarta a lábam, hogy a vádlim azonnal összeugrott, majd a következő pár percben az út szélén megpróbáltam kinyújtani, de nem sikerült. Innentől kezdve minden terhelést a bal lábamra erőltettem, amit a hátralévő 37 kilométeren meg is éreztem. A Római-fürdőnél még egy defektet is összeszedtem, szerelés közben ért be szépen sorban a hosszabb távokról Marci, Kati és Andris is. A következő emelkedőnél Renatotól kaptam egy kis lelki löketet, illetve a cél előtti emelkedőn KeZsót és Edinát meglátva kicsit még megpróbáltam összekapni magam, majd párszáz méter múlva tizenhetedikként beestem a célba, ahol annyi erő nem maradt a lábamba, hogy kioldjam a pedálom.”