Új szezon, új lendület, Old School!

Képgaléria a cikk végén

Az OB3 alapszakaszában 3 csapatos csoportokban küzdenek, a csapatok, innen az első 2 helyezett folytatja majd a felsőházban. A Corvinus ellen játszott nyitómeccsen gyakorlatilag kötelező volt a győzelem, tekintve, hogy a nyugati csoport harmadik csapatát a tavalyi bajnok Ajkai Fekete Lovak alkotják.

A Corvinusról hamar megállapítást nyert, hogy egy nagyon lelkes és hajtós csapatról van szó, akik viszont technikailag nem a svéd eliligát képviselik (és mintha kicsit más szabályok szerint játszanák a játékot). Az első harmadban az innen-onnan összeszedett öreg, rozsdás alkatrészekből összecsavarozott gépezet váratlanul gördülékenyen kezdett működni: Az ellenfelet folyamatos nyomás alatt tartva jópár helyzetet dolgoztunk ki, és bár ezekből csak hármat tudtunk gólra váltani, így is magabiztos előnnyel zárhattuk az első játékrészt (3-0). A második harmadban már egy jóval kényelmesebb játékkal sikerült újabb három gólt begyötörni (6-0). Ellenfelünk viszont cseppet sem vesztette kedvét, és az utolsó harmadban megérdemelten faragott a hátrányon (7-3). Lényeg a lényeg: a kötelező győzelmet azért magabiztosan sikerült begyűjteni.

Következhetett a hatalmas presztízscsatát hozó Fekete Ló elleni meccs, mely az egykori csütörtök esti Veszprém-Bródy Ajka edzőmeccsekre is emlékeztetett az összeállításokat tekintve.  Tapogatózó játékkal indult a mérkőzés, az öreg,’minden hájjal megkent’ hüllők a Corvinus-Ajka meccsen látottakból kiindulva a tudatos visszahúzódást választották, így az ajkaiak birtokolták többet a labdát. A Lovak eleinte nem nagyon bírtak mit kezdeni a felállt védelemmel, viszont amikor egy rosszul felépített veszprémi támadást lekontrázhattak végül, egyből megszerezték a vezetést Balogh B. révén (0-1). A gyíkok jól kitalált taktikája viszont hamarosan gyümölcsözni kezdett: az ajkai védelem sebezhetőségét kihasználva, előbb Fergelt révén egyenlítettek( 1-1), majd Török góljával a vezetést is átvették (2-1).

A második harmadban folytatódott a sok hibával tarkított, pörgős mérkőzés. Kicsit túlpörögtek az indulatok is, az eredmény viszont alig változott: Kapu előtt, gyermeteg módon eladott labdával sikerült „gólt lövetni” a továbbra is meddő mezőnyfölényben játszó ajkaiakkal, de egy szép ellentámadás végén Tóth Z. jól helyezett lövéssel újra vezetést szerzett (3-2). A fordulás után Tölgyesi révén egyenlítettek a lovak, de Holéczy - tökéletesen a bal felső sarokba mértezett - bombagóljával 4-3-ra megint a Veszprém vezetett.

Ekkor jött azonban a találkozó „hülyególja”, ami olyan döbbenetet okozott a gyíkoknál, hogy egy jó ideig nem tértek magukhoz. Történt ugyanis, hogy egy ajkai gólhelyzetnél Kiss Z. kapus ráült a labdára. Az ott álló ajkai csatárok nem túl meggyőzően gólt reklamáltak, és értetlen arcokat vágtak. A hazai védők ösztönösen, de talán nem eléggé meggyőzően jelezték, hogy nem volt bent, a többi játékos a játékvezetőkre nézve próbálta eldönteni, hogy mi van, de úgy tűnt, ők sem tudják, hogy mi történt, és hogy mit is kellene tenni. Eközben Kiss kapus a legnagyobb nyugalommal kivette maga alól a labdát, és az üresen álló Kolossváryt próbálta indítani, aki viszont - nincs rá jobb kifejezés - de, egyszerűen nemhogy nem tudta, mi történik, de mintha azt sem tudta volna, hogy hol van: A pontos indítás egyszerűen elgurult az értetlenül - talán középkezdésre - várakozó játékos mellett, és egy olyan ajkai védőnél kötött ki, aki azon ritka kivételek közés tartozott akiket nem bénított le a pályán kialakult helyzet érthetetlensége. A veszprémi kapu irányába löbbölte a labdát, pontosan az ott még mindig dermedten és értetlenül álló ajkai csatár felé (talán Tölgyesi vagy Balogh M.), aki inkább ösztönösen, mint tudatosan, de - biztos ami biztos - még lepattanás előtt a hálóba pofozta a játékszert. A játékvezetők szinte fellélegezvén, hogy megszabadultak az előző pillanatok szörnyű kétségeitől, azonnal gólt ítéltek (4-4).

Négy, vagy öt percig is eltartott, míg magukhoz tértek az öreg gyíkok, de sajnos ezalatt újabb három ajkai gól landolt a veszprémi oldalon (4-7). Úgy tűnt elment a meccs, de a gyíkok minden mindegy alapon letamádasra jöttek ki, és - Tóth Z. góljainak hála - a vége előtt három perccel újra egy gólra olvadt a hátrány (6-7). Volt esély az egyenlítésre is, végül maradt az egy gólos ajkai győzelem, de kesergésre semmi ok: az alapszakaszban még legalább 2, továbbjutás esetén +2, ha pedig a döntőbe is eljut mindkét csapat akkor akár még összesen öt darab Lizards Old School-Ajkai Fekete Lovak rangadót is hozhat még ez az év.